Ez egy zseniális jó könyv, sajnos teljesen eljárt felette az idő, de nagyon szeretem a Vígh Béla-szemléletet. Ő egy anatómus professzor, aki jógázik is, és ezért sokat vizsgálta a jóga élettani hatásait meg olvasott erről. Írt egy könyvet arról, hogy hogyan hat a jóga testi viszonylatban (melyik pózban melyik izom nyúlik, melyik nem, melyik ngy érben nő a keringés, hogyan változnak a mellkasi nyomásviszonyok a fordított testhelyzetekben és mi történik ilyenkor a baroreceptorral, meg ilyenek). Ez a könyv meg ugyanez, csak arról szól, hogy mit csinál a jóga (a sport-része, meg főleg a meditáció) az idegrendszerrel. A könyvet 1980-ban írta, amikor a funkcionális képalkotó vizsgálatok még nem léteztek, és az EEG-ből is csak valami ósdi, és a témát igen keveset kutatták. Részben ezért is a könyv jó része a vegetatív idegrendszeri hatásokról szól, és csak igen kis része a központi idegrendszeriről, és ez utóbbi szerintem már nem is úgy van.

A szerző egy tudós, és precíz ember is, szóval az alapoktól megtanuljuk először is a másodéves idegélettant, az idegsejteket, az akciós potenciált, a vegetatív idegrendszer felépítését és működését. A jógával kapcsolatban ugyanilyen részletes. Csak azok az olvasók fogják élvezni, akiket mindkét téma nagyon érdekel, nem riadnak meg a tényektől és... nem tudom. Nagyon bírtam Vígh Béla professzort élőben, és a könyvét is nagyon bírom, nem akarok tőle elriasztani senkit, de tény, hogy az 1980-as évek óta annyit változott az idegtudományi kutatás, és annyi új eredménnyel gazdagodott, hogy akit ez érdekel, annak kevés és régi lesz a könyv. Talán alapozásnak tudom ajánlani.

Hát részben Vígh B. és könyvei, részben meg a világhírű idegtudós volt főnököm voltak azok, akik a materialista szemléletemet ilyenné megformálták.