HTML

isoldeolvas

Friss topikok

Címkék

analízis (10) antipszichiátria (1) Arsan (1) Austen (1) Auster (9) Baddeley (1) banks (2) Barabási (1) Baricco (2) Bauer (1) Baxter (1) Bentall (2) Bester (1) Bloom (1) Bradbury (1) Brautigan (1) Brown (1) Chandler (1) Changeux (1) chicklit (2) Csepe (1) csermely (2) Csermely Gyula (1) Csíkszentmihályi (1) Cunningham (1) Dahl (4) Dick (1) Dylan (1) Edwards Jones (1) életrajz (3) Ellis (1) eroszak (2) Evans (1) Fable (3) fantasy (10) Fejős (1) film (1) Firefly (2) flow (1) Füredi (1) Gaiman (9) Gordon (1) Grahame Smith (1) Grimwood (1) Gyacsenko (1) Haddon (2) halozat (2) Hamilton (1) Herczog (1) Herman (1) Hobb (1) Hoffmann (1) Hornby (1) Huszár (1) Huxley (1) Hyperion (2) interperszonális (1) jóga (1) Karterud (1) Kehlmann (1) kepregeny (2) képregény (1) Kesey (1) Kinsella (8) kognitiv (7) Kosza (1) krimi (4) Kullmann (1) Laurie (1) Lázár Ervin (1) Lehane (2) Lelord (3) Lénárd (2) Lurija (1) Malan (1) Marquez (1) Maynard (1) McAffrey (1) McCullough (1) Mero (1) Miller (1) Mitchell (1) Moore (7) Morgan (3) Mórotz (1) mozgásterápia (2) Murakami (1) Nemeth (2) Niffenegger (3) onsegito (1) Orlean (3) Pelevin (1) Perczel (1) Perez Reverte (1) pratchett (4) pszichiátria (1) pszichoterápia (5) pszichoterapia (22) Racsmany (3) Rados (1) Raffai (1) rehab (2) Ross (1) Salinger (3) Schatzing (1) sci fi (28) séma (1) shopaholic (5) Simmons (2) Smiles (1) Steinhauer (3) Stern (2) Sullivan (1) szelfpszichológia (1) Szendi (2) Szerb Antal (1) Szőnyi (1) sztrugackij (7) tankönyv (5) Tényi (1) terhesség (2) Tokaji Zsolt (2) TothKrisztina (1) Townsend (1) trauma (2) Tringer (2) utikonyv (1) vancsa (1) Vian (1) Vígh (1) Waltari (1) Yalom (3) Young (1) Zafon (2) Zelazny (1) zene (1) Zsoldos (1) Címkefelhő

Bret Easton Ellis: Amerikai psycho

2006.02.11. 13:09 isolde

Nem tudom az Amerikai psychoval kapcsolatban manapság mi a trendi nézet, de azt el kell mondanom, hogy rémisztően és eszeveszettül unalmas. Gondolom, az író szándéka épp ez volt, és részemről már az ötvenedik oldal táján elkezdtem idegeskedni, hogy basszus, történjen már valami, bármi, különben magam nyírok ki valakit. Igazán dicséretes kitartás a főszereplőtől, hogy egészen a 160-adik oldalig senkit sem kínoz meg, én előbb bekattantam volna. És valójában amikor elérkeztünk a dokumentarista részletességgel tárgyalt szexhez és erőszakhoz, már az sem érdekelt egyáltalán, hanem untatott, egészen a 276-odik oldalig, amikor rájöttem, hogy ennél több nyilván már nem fog történni a könyvben, csupán további pénz, kínzás, vacsorák, márkás öltönyök, amit én biztosan nem fogok a főszereplővel együtt végigszenvedni, így aztán lecsaptam és elmentem aludni. Szóval elismerésem, minden hatásvadászatával együtt kifejező társadalomkritika a könyv, csak éppen olvasni kínszenvedés. Persze, a kollégáim szerint csupán tudat alatt irigykedem Pat Bateman luxuskozmetikumaira, és hogy napi több liter eviant iszik amikor nekem csak óbudai gyémántra telik. Abból viszont három üveg is van az ablakpárkányon, mert a múltkor elfelejtettem, melyik volt közülük a virágöntözővíz.
Szóval remek novellát lehetett volna írni a témáról, de egy regényt szerintem nem ad ki.

8 komment

Címkék: Ellis

A bejegyzés trackback címe:

https://isoldeolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr275586969

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

39790 2006.09.12. 16:50:38

Azt hiszem 96-ban olvastam először. Hihetetlenül lenyűgözött. megpróbáltam most újraolvasni, de már nem annyira érdekfeszítő. Azt hiszem ez a könyv a 90-es évekre tartozik. talán annak is az elejére. Érdemes elolvasni még ugyancsak tőle a Nullánál is kevesebbet. Ha már novellákról volt szó.

mirandola 2007.01.27. 20:38:49

Én egyiktől sem voltam túlzottan elájulva. Mindegyik arról szólt, hogy nem tudnak magukkal mit kezdeni a fiatalok, és ez szívás, és most sajnáljam őket, hogy milyen szar nekik.

D 2007.03.19. 22:27:57

fantasztikus,megdöbbenő,sokkoló..

Kollárik Péter 2007.03.21. 09:26:45

Azért megpróbálkozhattok a Holdparkkal is...

52130 2007.12.26. 15:04:48

Izé... nem akarok kötekedni, de engem pl. teljesen lenyűgözött a regény. Bár hozzá kell tennem (s tényleg nem akarok kötekedni), hogy én nem hiszem, hogy az erőszak meg a többi lényeges (vagy hogy egyáltalán megtörénik e). Szerintem a legfontosabb, hogy a könyvben egyetlen egy karakter sincs leírva úgy, ahogy én egy emberre gondolok, lapozz bele, gondold végig újra, s rögtön feltűnik, hogy mindig csak ruhákról beszél benne Bateman, esteleg frizuráról, vagy névjegykártyáról. Fantasztikus, már már a husserli fenomenológiát ídézi.

52130 2007.12.26. 15:05:31

Illetve még annyit hozzá fűznék, hogy rettentően tetszik a blogod ezentúl rendszeres látogató leszek.

Marvin 2007.12.28. 11:50:20

Érdekes, én a végtelenségig tudnám olvasni ezt a beszélő fényképezőgép-üzemmódot, már a stílus lenyűgöző. A látszat ellenére nem a szex és az erőszak a lényeg, hanem az, hogy szegénykémnek még ilyen extrém eszközökkel sem sikerül valódi reakciót kiváltani a környezetéből; jó, ez a mi nyugat-balkáni proli szemünkben helyenként már komikus is lehet, de talán ez sem állt nagyon távol a szerző szándékától. Van a nagy embernek novellagyűjteménye magyarul (Az informátorok, bár angolul sem olyan bonyolult a nyelvezet), az újabb regényeiben (Glamoráma, Holdpark) pedig határozottan kivehető a cselekmény, bár a Pszichóban is, csak ki kell húzni a végéig.

morzsa 2010.03.01. 11:45:18

én leginkább a Vonzás szabályait tudnám ajánlani Ellis-től, illetve a Glamoramat. az Amerikai psycho engem sem hatott meg anno.