HTML

isoldeolvas

Friss topikok

Címkék

analízis (10) antipszichiátria (1) Arsan (1) Austen (1) Auster (9) Baddeley (1) banks (2) Barabási (1) Baricco (2) Bauer (1) Baxter (1) Bentall (2) Bester (1) Bloom (1) Bradbury (1) Brautigan (1) Brown (1) Chandler (1) Changeux (1) chicklit (2) Csepe (1) csermely (2) Csermely Gyula (1) Csíkszentmihályi (1) Cunningham (1) Dahl (4) Dick (1) Dylan (1) Edwards Jones (1) életrajz (3) Ellis (1) eroszak (2) Evans (1) Fable (3) fantasy (10) Fejős (1) film (1) Firefly (2) flow (1) Füredi (1) Gaiman (9) Gordon (1) Grahame Smith (1) Grimwood (1) Gyacsenko (1) Haddon (2) halozat (2) Hamilton (1) Herczog (1) Herman (1) Hobb (1) Hoffmann (1) Hornby (1) Huszár (1) Huxley (1) Hyperion (2) interperszonális (1) jóga (1) Karterud (1) Kehlmann (1) képregény (1) kepregeny (2) Kesey (1) Kinsella (8) kognitiv (7) Kosza (1) krimi (4) Kullmann (1) Laurie (1) Lázár Ervin (1) Lehane (2) Lelord (3) Lénárd (2) Lurija (1) Malan (1) Marquez (1) Maynard (1) McAffrey (1) McCullough (1) Mero (1) Miller (1) Mitchell (1) Moore (7) Morgan (3) Mórotz (1) mozgásterápia (2) Murakami (1) Nemeth (2) Niffenegger (3) onsegito (1) Orlean (3) Pelevin (1) Perczel (1) Perez Reverte (1) pratchett (4) pszichiátria (1) pszichoterápia (5) pszichoterapia (22) Racsmany (3) Rados (1) Raffai (1) rehab (2) Ross (1) Salinger (3) Schatzing (1) sci fi (28) séma (1) shopaholic (5) Simmons (2) Smiles (1) Steinhauer (3) Stern (2) Sullivan (1) szelfpszichológia (1) Szendi (2) Szerb Antal (1) Szőnyi (1) sztrugackij (7) tankönyv (5) Tényi (1) terhesség (2) Tokaji Zsolt (2) TothKrisztina (1) Townsend (1) trauma (2) Tringer (2) utikonyv (1) vancsa (1) Vian (1) Vígh (1) Waltari (1) Yalom (3) Young (1) Zafon (2) Zelazny (1) zene (1) Zsoldos (1) Címkefelhő

Tracy Chevalier: Girl with a pearl earring

2007.04.06. 20:06 isolde

A Leány gyöngy fülbevalóval egy híres festmény, a holland Vermeer festette valamikor a 17. században. A képet az Észak Mona Lisájának is szeretik hívni, a leány hasonlóképpen megfejthetetlen arckifejezése miatt. Ha engem kérdeztek, az igazin valóban úgy néz, mint egy szerelmes szűzlány, ijedt, sebezhető tekintet, de azért szexisen szétnyílt ajkak. Tracy Chevalier egy egész regényt épített erre.
A történet értelemszerűen Delftben játszódik a 17. században. Griet porcelánfestő apja megvakul, elszegényednek, ezért Griet cselédnek áll a Vermeer-házhoz. Azért is jó, hogy az apja vak, mert így Grietnek számos festményt kell nagyon részletesen szóban leírnia neki (és az olvasónak). Kicsit átlátszó húzás az írónő részéről, de belefér.
Mi sem természetesebb, mint hogy az okos és színérzékeny cselédlány meg a festő jól kijönnek. Van köztük ilyen vibrálás. Tovább bonyolítja a történetet a szexéhes mecénás, a bölcs anyós, a hisztérika feleség, a cselszövő kislány, valamint a jóképű, szőke henteslegény. A regényben ugyan kirajzolódik előttünk a korabeli Delft hangulata, piacokkal, csempefestéssel, protestánsokkal meg katolikusokkal, de azért ez alapvetően nem történelmi regény, hanem klasszikus love story, senki ne várjon mást. Időnként sokszor talán kissé sziruposabb is a kelleténél. Nem egy bonyolult regény, nem kell attól félni, hogy nem bírjuk követni a szövevényes cselekményszálat, viszont Chevalier tényleg jól és részletesen leírja, hogyan éltek akkoriban, meg azt is, hogy hogyan készültek a festmények. Vermeer családjával már egy kicsit jobban kell vigyázni, az nem annyira hiteles. Igaz, hogy a felesége katolikus volt, Vermeer miatta hagyta ott a protestáns hitet és tért át. Nagyon sok gyerekük volt, és Vermeer évente maximum két képet festett, valószínűleg azzal a módszerrel, ahogy a regényben szerepel. Nagyjából azonban minden más az írónő agyából pattant ki. Nem tudjuk, ki van a képen, de feltehetően nem a Griet nevű cselédlány, hanem vagy Vermeer lánya, vagy a mecénás lánya. Vermeer felesége nem egy hisztis úrinő volt, hanem a kevés rendelkedésre álló forrás szerint jól kijöttek. A regényben Vermeer sosem festi le a nejét, ami azt illeti, be sem teheti a lábát a műterembe, ezzel szemben a valóságban festett róla képeket.
A végkifejletet nem lövöm le, de... hát volt benne pár elrugaszkodott elem. Számos momentumról nem igazán tudom elképzelni, hogy a józan hollandok így viselkednének. Aranyos könyv volt, de azért nem vagyok tőle oda meg vissza. Sőt, örülök, hogy még azelőtt láttam a képet, minthogy ezt elolvastam volna, és így nem keveredett bele ez a románc.
Film is készült a sztoriból, Griet-et Scarlett Johansson játssza. Most már aztán tényleg az egész világ abban a hitben fog élni, hogy a gyöngyfülbevalós lány = a festőbe szerelmes cselédlány, pedig épp az az izgalmas szerintem, hogy igazából semmit nem lehet a képről tudni.


A festmény weboldala

Vermeer a wikin

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://isoldeolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr945587040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

43438 2007.04.08. 23:43:31

Hello! Ugyanezen a címen megtalálható a film is DVD-n. A történet kicsit unalmas, de az egész film Vermeer stilusában fotografálva, egyszerüen gyönyörű. Hát ezért érdemes megnézni.

87441 2008.01.12. 20:49:01

Szerintem jó könyv, egyszeri olvasatra mindenképp, a filmet viszont még nem láttam.