Hát igen, engem is elért a végzet. Én különben sose akartam Fejős Évát olvasni, hiába, hogy a baráti körömben sláger, mert én egyáltalán nem értem azt az elgondolást, hogy olvassunk rossz könyveket és röhögjünk azon, hogy milyen rosszak. Az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz könyveket olvassak. Azonban anyukám Fejős Évát kért karácsonyra, úgyhogy megvettem ezt, és hazafelé a vonaton kiolvastam.

Valójában én annyira rettenetesen rosszra számítottam, hogy ahhoz képest ki lehetett bírni. Kellemesen csalódtam Fejős Évában, mondhatni. Annyi rosszat hallottam már róla, meg még pluszban erről a könyvről is, hogy annál mondjuk tényleg csak jobb lehetett. Egy buta limonádé, tele klisékkel és életszerűtlen párbeszédekkel, de különben szórakoztató.

A történet azzal kezdődik, hogy Luca felébred a kómából hat év után. A kóma előtt jól menő modell volt, csak aztán belekeveredett valamibe. Hogy mibe, arra persze nem emlékszik pontosan, de majd szép fokozatosan kiderül. További szereplők: egy Helen Schmidt nevű nő, aki régen evészavaros modell volt, most már idősebb, gyereket szeretne, de egy orosz béranya révén, úgyhogy a történet ezen szála néha Moszkvában játszódik. És van még egy pasi, basszus, nem emlékszem, hogy hívják, aki elvált, van egy kisfia, és cukrász egy pékségben, de lehet, hogy befut webes sorozatával. A kisfiú baromi idegesítő módon mindenre azt mondja, hogy "az nagyon lol", de olyan helyzetekben is, ahová egyáltalán nem passzol.

Tehát több szálon fut a történet, amelyek persze összeérnek. Van krimi és szerelmi szál is, valamint a női lét vívódásai meg a modellszakma nehézségei. Mondom, én rosszabbra számítottam.

Anngel is olvasta és ő még idézetekkel is szolgál