
Szóval a történet. Rob, a lemezbolt-tulajdonos szakít a nőjével, Laurával. Pontosabban, Laura otthagyja. Rob rájön, hogy eddigi élete során minden csaja otthagyta, ezért végiggondolja az előző elhagyatásait, és találkozik azokkal a csajokkal, hátha így kiderül valami tanulság. Eközben saját lemezboltjában dolgozik a két zenegeek különc alkalmazottjával egyetemben, akik viccesek, valamint megismerkedik Marie La Salle gyönyörű amerikai country-énekesnővel. Ennyi a történet.
A regényt Rob írja E/1-ben, kb annyira hitelesen, hogy máig is titkon meg vagyok győződve róla, hogy Nick Hornby valójában egy lemezboltban dolgozik és sorra kirúgják a csajai*. Elmeséli, amit a popzenéről és a párkapcsolatokról tudni lehet, kb minden oldalon arra gondol az ember, hogy "hát persze, velem is pont így szokott lenni!", pedig én lány vagyok. Szöges ellentéte a népszerű szinglicsaj-regénynek, nem azért, mert pasi írja, hanem mert hiteles, intelligens, vicces, ironikus, remekül megírt könyv.
Film is készült a regényből, ami meglepően jó.
*Nem is olvastam tőle semmi mást, nehogy kiderüljön, hogy mégse.