Túl sok dolog nyomasztott, munkában és magánéletben, szakmailag és emberileg egyaránt, úgyhogy gondoltam, kiolvasom a shopaholic-széria hiányzó darabját, hátha az segít. Rengeteg szomorú történetet hallottam egész nyáron, és amúgy is gondterhelt voltam, és olyan könyvet akartam, amiben tutira nem történnek drámai vagy nyomasztó dolgok és borítékolható a hepiend. És mivel már olvastam a sorozat sorrendben ezután következő részét (Shopaholic and baby), így nagyjából tudtam, mire lehet számítani a Sister-ben. Sajnos, mint kiderült, nem csak nagyjából, hanem szóról szóra.
Becky Bloomwood tehát ismét lecsap, ezúttal hazajön világ körüli nászútjáról és próbál beilleszkedni a londoni életbe és a házaséletbe. Ezt olyan problémák nehezítik, hogy 1. legjobb barátnője, Suze időközben beújított egy másik öribarit; 2. a nászúton istentelen mennyiségű cucot vásárolt (ebédlőasztaltól a gongig), amiknek Luke nem örül és valamit tenni kéne velük; 3. nincs állása; 4. kiderül, hogy van egy nővére, akiről eddig nem tudott és aki első ránézésre cseppet sem hasonlít rá. Például spórolós. Meg okos is.
Mindegy, a végére minden megoldódik. Untam ezt a könyvet, egyrészt, mert tényleg minden történést elmesél a következő könyvben, szóval tudtam, mi lesz, másrészt meg mert kezdett idegesíteni/untatni Becky Bloomwood és felelőtlen vásárolgatása. De különben a célnak megfelelt.
